Az emésztőrendszer az a szervrendszerünk, melynek feladata hogy a külvilágból felvegye és feldolgozza azokat az anyagokat, melyek a testünk felépítéséhez, karbantartásához és a működés energiaigényének biztosításához szükségesek.

Az emésztőrendszer felépítése

Az emésztőrendszert a tápcsatorna és a vele kapcsolatban álló szervek alkotják. A tápcsatorna egy differenciált csőrendszer, melynek részei fentről lefelé:

Szájüreg (cavum oris)

Feladata a táplálék előkészítése az emésztési folyamatokra, aprítással és falatképzéssel. Ezen kívül az ízleléssel az érzékelésben is szerepet játszik. További feladata még a beszéd, és a védelem.
 
A szájüreget belül nyálkahártya borítja, fontos alkotója a nyelv és a fogak, melyek az aprítási és falatképzési feladatokon túl, a beszédben is fontos szerepet játszanak.
 
Váladéka a nyál melyet a nyálmirigyek termelnek. A 3 pár szájüregen kívüli nyálmirigy mellett a nyelvben és a száj nyálkahártyájában  is találhatók apróbb nyálmirigyek. A nyál a nyálamiláz nevű enzimjének segítségével a keményítőt bontja, mucin nevű fehérjéje pedig a falat síkosításában segít.

Garat (pharynx)

Itt kereszteződik a táplálék és a levegő útja, ezen felül még a dobüreggel való nyomáskiegyenlítésben is szerepe van a fülkürtön keresztül. A garat orri része nem tartozik az emésztőcsatornához.

Nyelőcső (oesophagus)

Izmos falú cső melynek feladata hogy a lenyelt táplálék a gyomorba kerüljön. Ezt a feladatát reflexfolyamatként végzett perisztaltikus (“féregszerűen” történő összehúzódás) mozgásával teljesíti. 

Gyomor

Az emésztőcsatorna legtágabb része, ahova az étel a nyelőcsőből egy záróizommal (sphincter) ellátott kapun keresztül jut be. Ennek a neve gyomorszáj vagy cardia.
 
A gyomor előemészti, tárolja és keveri a táplálékot. A gyomornedv sósavat és egy pepszinogén nevű elő enzimet tartalmaz, mely a sósav hatására pepszin enzimmé alakul. A pepszin a fehérjéket bontja. Sósavtartalma miatt a bejutott kórokozók nagy része elpusztul a gyomorban.
 
A táplálék a gyomorkimeneten (pylorus) keresztül halad tovább a vékonybélbe.

Vékonybél

A vékonybél három részből áll: patkóbél (duodenum), éhbél (jejunum) és csípőbél (ileum). Az emésztés és a felszívódás legnagyobb része a vékonybélben történik. A vékonybél nyálkahártyájának mirigyei termelik a bélnedvet, mely emésztőenzimeket, valamint síkosító és nyálkahártya védő anyagot tartalmaz.  A vékonybél első szakaszába a patkóbélbe üríti váladékát a máj és a hasnyálmirigy.
 
A hasnyál enzimjei:

• lipáz, ami a zsírokat zsírsavakra és glicerinre bontja
• nukleáz, ami a nukleinsavakat nukleotidokká bontja
• tripszin, chimotripszin, karboxipeptidáz, elaszáz, amelyek a oligopeptideket (fehérjefragmentumokat) bontja peptidekké
• hasnyál-amiláz, ami a poli- és oligoszacharidokat (cukrokat, pl. keményítő) diszacharidokká (maltóz v. malátacukor) bontja

A máj váladéka az epe. Az epe az epesavtartalmánál fogva a zsírok emulgeálását végzi.
 
A bélnedv enzimjei:

• lipáz, zsírbontó
• nukleáz, nukleinsavbontó
• erepszin, ami a tripszin termékét (dipeptid, monopeptiddé (aminosavakra) bontja
• maltáz, ami a hasnyál-amiláz termékét (diszacharid) monoszacharidokká (glükóz v. szőlőcukor) bontja

A hasnyálmirigy és a vékonybél enzimjeivel együttesen történik az emésztés folyamata, amelynek célja a lehető legtöbb anyag felszívódásra alkalmassá tétele a vérbe és a nyirokérrendszerbe.
 
A felszívódást elősegítik a felszínt nagyobbító képződmények,  a körkörös nyálkahártyaredők és a bélbolyhok Ezeknek a képződményeknek köszönhetően a vékonybél belső felszíne 300 m². A hám is különleges “felszívó hám”, a sejtek felszínén mikrobolyhok vannak, amelyek sokszorosára növelik a sejtek felszívó felszínét. A zsír a bélbolyhokon keresztül  a nyirokérrendszerbe szívódik fel és a nyirokkeringés szállítja el. Az emésztést és felszívódást elősegíti a belek  béltartalmat keverő mozgása, perisztaltikája pedig a béltartalom továbbítását végzi. A vékonybeleket a bélfodor (mesenterium) mozgékonyságot biztosítva rögzíti a hátsó hasfalhoz.
 
A vékonybélből a megemésztett táplálék után maradt salakanyag a vastagbélbe halad tovább.

Vastagbél

A vastagbél (colon) bejárata egy szelepszerű képződmény mely megakadályozza hogy a baktériumokat tartalmazó vastagbéltartalom visszafolyjon a steril vékonybélbe. A vastagbélben emésztés már nem zajlik, csak víz, ionok és vitaminok felszívódása történik. A baktériumok bontó tevékenysége mellett K és B vitaminok termelődnek.
 
Első szakasza a  vakbél (coecum) melynek egy csökevényes nyúlványa a féregnyúlvány (appendix). Ezt követi a felszálló vastagbél (colon ascendens), a haránt vastagbél (colon transversum) ,a leszálló vastagbél (colon descendens) és a szigmabél (colon sigmoideum). Utolsó szakasza a végbél (rectum), melyből a végbélnyíláson (anus) keresztül a széklet a külvilágba távozik.

1. A kolosztóma műtéti eljárással létrehozott nyílás a vastagbélen, mely lehetővé teszi a széklet ürítését azáltal, hogy egy részét kivezetik a hasfalon kívülre. (A vastagbél latin neve: colon)

Mikor szükséges kolosztóma kialakítása?

• A végbél, a végbélnyílás vagy a vastagbél egy szakaszának daganata, amelyet műtéttel el kell távolítani.
• Bénulást okozó gerincbetegség vagy gerincvelő-sérülés miatt, ami a székletürítés szabályozásának elvesztésével jár, valamint székletvisszatartási zavart, annak elvesztését, azaz széklet inkontinenciát idéz elő.
• Divertikulitisz (vastagbélgyulladás) esetén, ha a vékonybél egy adott szakaszán tályog alakul ki, a tályog fala szétesik, és a genny a hasüregbe ürül. Ilyen esetben a széklet átmeneti elvezetéséhez műtétre van szükség.
• A végbelet vagy a végbélnyílást károsító sérülés esetén.
• A végbél vagy a végbélnyílás veleszületett fejlődési rendellenességei.
• A vastagbél elzáródását követően.

2. Az ileosztóma olyan, műtéti eljárással létrehozott nyílás a vékonybélen, amely a széklet távozására szolgál. A beavatkozás során a vékonybél egy részét kivezetik a hasfalon kívülre. Ezt az újonnan létrehozott nyílást nevezzük sztómának. Mivel a sztómát a vékonybél egy részéből alakítják ki, ezért nevezzük ileosztómának (a vékonybél latin neve: ileum).

Mikor szükséges ileosztóma kialakítása?

Számos vastagbélgyulladást okozó betegség, valamint egyéb körülmények is megkövetelhetik az ileosztóma kialakítását.

A leggyakoribb kiváltó okok:

• colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás),
• Crohn-betegség (régóta fennálló, krónikus gyulladásos betegség),
• örökletes poliposis (polipok a bélfalon),
• vastagbél daganat,
• születési rendellenesség,
• sérülés, trauma, vagy a vastagbél alsó szakaszán

3. Az urosztóma műtéti eljárással létrehozott nyílás a vékonybélen, amely a vizelet elvezetésére szolgál. Urosztóma kialakításának oka lehet a vizelettároló és/vagy -elvezető rendszer betegsége (akadályozott vizeletelvezetés, hólyag daganatos betegsége, idegrendszeri betegségek). Ez a húgyhólyagból történő végleges vizeletelvezetés leggyakrabban alkalmazott módszere, melynek során a vékonybél egy részét elkülönítik, és ebbe vezetik bele a húgyvezetéket. A vékonybél ezen végződését a hasfalon kívülre vezetik, így hozva létre urosztómát.

Kolosztóma illetve ileosztóma esetén, a beteg elveszíti az irányítást bélmozgása fölött. Urosztóma esetén nem lesz képes a vizelet ürítésének szabályozására. Az ürített vizelet a sztómán keresztül egy diszkrét zsákba jut, mely a hasfalhoz csatlakozik. A különböző életstílusú sztómaviselők számára különféle zsákrendszerek érhetőek el.

KOLOSZTÓMA MŰTÉT

Kolosztómát a vastagbél végéből képeznek, amin keresztül kivezetik az emésztőrendszer salakanyagait. A műtét után, a salakanyag a hasfalon lévő sztómán keresztül távozik. A kolosztóma elhelyezését a vastagbél sérült részének elhelyezkedése határozza meg és fontos még, hogy elvezessék a székletet a végbélnyílás körüli területen elhelyezkedő sebtől.

Az alábbi képek azt mutatják be, mely területekre lehet kolosztómát kilhelyezni.

Az elhelyezéstől és a sztóma kialakításának okától függően ezek állandóak vagy ideiglenesek lehetnek.^1,2

Felszálló vastagbélszakaszon képzett kolosztóma

• • A felszálló (függőleges rész, a jobb oldalon) vastagbélen
• • Nem gyakori kolosztóma típus
• • A széklet folyékony, vagy félig folyékony és nagy a bőrirritáció esélye^2,3

Haránt vastagbélszakaszon képzett (transzverz) kolosztóma

• • A haránt (vízszintes szakasz, a hasfal alatt) vastagbélen
• • A széklet folyékony vagy félig formált
• • Általában hurok sztómát képeznek
• • Általában ideiglenes^1,2,3

Leszálló vastagbélszakaszon képzett kolosztóma

• • A leszálló (függőleges rész, a bal oldalon) vastagbélen
• • Egyre gyakoribb kolosztóma típus
• • A széklet félig formált vagy formált állagú, mivel több víz szívódik fel, mint a felszálló vagy a haránt sztóma esetében^1,2,

Szigmoid kolosztóma

• • A vastagbél bal alsó részén, a bal oldalon, közvetlenül a végbél előtt
• • A széklet kemény. Minden víz felszívódott az előző bélszakaszokon.^{1, 2,3}

Ileosztóma műtét

Az ileumból (vékonybélből)⁴ ileosztómát hoznak létre, ami különleges figyelmet igényel, ahhoz hogy viselője biztonságban érezze magát és egészséges maradjon.

• Mivel az ileum emésztő enzimeket és savakat tartalmaz, melyek bőrirritációt okozhatnak, plusz odafigyelést igényel egy ileosztóma viselő számára, hogy a salakanyagot távol tartsa a has bőrfelületétől.⁵
• Több vizet és folyadékot kell inni – legalább hat-nyolc pohárral egy nap. Az Ileosztóma viselők hajlamosak lehetnek a kiszáradásra, mely fontos ásványi anyagok elvesztéséhez vezethet⁶.

Urosztóma műtét

Az urosztóma képző műtét olyan típusú műtét, amely lehetővé teszi a vizeletnek a szervezetből való távozását a kiválasztó szervrendszer beteg vagy sérült részének eltávolítása után létrehozott sztómán keresztül.⁷

Urosztóma esetén a vizelet a sztómán keresztül áramlik ki, amint azt a szervezet kiválasztja, ezért szükséges a zsák felhelyezése. Minden urosztóma zsáknak van az alján egy leeresztő csap, amely lehetővé teszi a tasak tartalmának többszöri ürítését a nap folyamán.

Vékonybél kivezetés

A vékonybél kivezetés az urosztóma egy elterjedt fajtája. Vékonybél kivezetésre akkor van szükség, ha a húgyhólyag betegség vagy sérülés miatt eltávolításra került.

Ezen műtét során a vékonybél egy részét kivágják és lezárják az egyik végén. Ezzel új vizelet tartályt vagy "(húgy)hólyagot" hoznak létre. A két húgycső, melyeken keresztül a vesékből a vizelet távozik, ebbe az új hólyagba fut bele, az új hólyag nyitott végét pedig kivezetik a hasfalon keresztül, ezáltal létrehozva egy sztómát.⁷

Húgyvezetékből képzett sztóma

Az húgyvezeték-sztóma során az egyik vagy mindkét húgyvezetéket kivezetik a veséből a hasfalon keresztül, így létrehozva a sztómát.⁷

Ez egy nagyon ritka beavatkozás. Leggyakrabban átmeneti sztóma⁷ készül így gyermekeknél (csecsemőknél), ritkán állandósul az állapot.

Referenciák:

1. McGarity WC. Gastrointestinal surgical procedures. In: Hampton BG, Bryant RA, eds. Ostomies and Continent Diversions: Nursing Management. St Louis, MO: Mosby-Year Book; 1992:349-371.
2. What is an ostomy? page. United Ostomy Guide. United States: United Ostomy Association; 2004.
3. Clark J, Grover P, reviewers. Colostomy Guide. United States: United Ostomy Association; 2004.
4. What is an ostomy? page. United Ostomy Associations of America Web site. http://www.uoaa.org. Accessed December 10, 2015.
5. McGarity WC. Gastrointestinal surgical procedures. In: Hampton BG, Bryant RA, eds. Ostomies and Continent Diversions: Nursing Management. St Louis, MO: Mosby-Year Book; 1992:349-371.
6. Inflammatory Bowel Disease Group Foods page. Mount Sinai Hospital Web site. http://www.mountsinai.on.ca. Accessed November 15, 2007.
7. Tomaselli N, McGinnis DE. Urinary diversions: surgical interventions. In: Colwell JC, Goldberg MT, Carmel JE. Fecal and Urinary Diversions: Management and Principles. St Louis, MO: Mosby-Year Book; 2004:184-204.

Felkészülés lelkileg

A legtöbb esetben a sztómaműtétre életmentő céllal kerül sor. Előfordul, hogy néhány hónapra átmeneti sztómát képeznek, amely később visszavezethető, de gyakoribb az állandó sztóma, amikor a sztómás lét végleges.

A sztóma kijelölése

Ha műtéte tervezett, nem akut módon kerül kórházba, a műtétet megelőzően a sztómaterápiás nővér megkeresi a legalkalmasabb helyet az Ön hasfalán, ahol a műtétet végző orvos a sztómát kialakítja. Ez a hely a beteg által látható és jól ellátható, nincs bőrredőben és csontos felület felett sem. A kijelölést álló, fekvő és ülő helyzetben is elvégzik a legbiztonságosabb megoldás érdekében.

Általánosságban elmondható, hogy kolosztómát a hasfal bal oldalára, ileosztómát és urosztómát pedig a jobb oldalra teszik.

Kapcsolattartás sztómás betegszervezetekkel: ILCO Klubok

A sztómaműtéten átesett sztómaviselőknek lehetősége van a sorstársakkal való kapcsolattartásra. Az ILCO Klubokban megoszthatja tapasztalatait, örömét-bánatát, tanácsot kérhet a patronáló orvostól, klubvezetőtől is.

Az egyes klubokról a www.ilco.hu vagy www.magyarilcoszovetseg.hu oldalakon tájékozódhat.

A sztómaműtétet követően néhány napig a kórházban tartózkodik a sztómaviselő. Ezen időszak alatt a sztómaterápiás nővér ellátja tanácsokkal a sztómagondozással, zsákcserével kapcsolatban, emellett pszichésen is felkészíti őt a hazamenetelre.

Egy úgynevezett elbocsátó szettet kap útravalóul.

A neszesszerben megtalálhatóak az alábbiak:

• tájékoztató füzet (teljeskörű információs csomag)
• sztómaterápia kiegészítő termékkatalógus (tisztítás, ápolás, szagtalanítás, rögzítés témakörben)
• törölköző (termék cseréhez)
• piperetükör (termék cseréhez)
• olló (kivágható termékek – zsák vagy alaplap - sztóma nyílásának vágásához)
• sablon (kivágható termékek – zsák vagy alaplap – nyílás kijelöléséhez, nyílás vágásához)
• megrendelőlap (kiegészítő termékek postai utánvétes vagy online beszerzéséhez)

Ebben a neszesszerben egyben tarthatja a legfontosabb eszközeit, melyekre a sztómagondozás során szüksége lehet, érdemes magával vinnie a rövidebb-hosszabb utazásokra is.